A valamikori ártéri terület mely Rakamaztól a Hortobágyig szegélyezi a Tiszát a folyó ártere volt. Szerkezetileg inkább kapcsolódik a Rétközhöz és a nyugati területe a Hortobágyhoz mint a Nyírséghez.

Javasolt kirándulási útvonal: Nyíregyháza- Tiszalök - Tiszadada - Tiszadob

 Tiszalök nem tartozik a turisztikai célterületek közé. A városban talán a legjelentősebb látnivaló a valamikori Szarvas-patika épülete, mely Csontváry Kosztka Tivadar édesapjának bérleménye volt, de a híressé vált festőművész is itt gyakornokoskodott.
A város igazi látványossága a vízi erőmű, amelyet 1937-ben kezdtek el építeni, de a háború miatt az építkezés félbeszakadt. Az újbóli építkezések 1950-ben kezdődtek el és a végleges befejezésre csak 1959-re került sor.

Az építkezéskor bukkantak rá a XI. sztól a tatárjárásig fennállt egykori Rázom falu házainak maradványaira. Ez volt az első feltárt Árpád-kori falu az országban.

Tiszadada műemlékekben szintén nem gazdag település. Leghíresebb épülete az 1931-ben emelt Zathureczky kúria. Parkja történelmi kert.

Tiszadob A településünkre látogatók akár több napot is eltölthetnek mind az épített emlékeink, mind a természeti látnivalók, a holtág-rendszer természetvédelmi területének megtekintésével. Kiváló horgászhelyek és a gyönyörű környezetben kiépített szabadstrand bővítik a szórakozás, kikapcsolódás lehetőségeit. Kellemes környezetben a falusi turizmus keretében működő szálláshelyeken, valamint az Andrássy kastélyban, akár luxus körülmények között pihenhetnek vendégeink.

A nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnyugatibb részén, a kanyargó Tisza partján, három oldalról a folyó- és a Holt-Tisza által körülvett félsziget-szerű dombon terül el.

A település történetének talán legjelentősebb eseménye a Tisza szabályozása. 1846. augusztus 27-én megkezdődött. Ünnepség keretében Széchenyi István első kapavágásával megindította a szabályozás nagy munkáját. Megkezdték Dob és Polgár között a gát építését, és ezzel egy időben az első tiszai átmetszést a pontonhídtól lefelé Tiszaszederkény /Tiszaújváros/ közelében lévő Sajó-torkolatig. A gátat Széchenyi-gátnak nevezték el akkor.
1865-ben avatták fel a legnagyobb magyar szabályozási emlékművét. Az emlékmű köré telepített ligetben szép, évszázados tiszafákat, virgíniai borókafenyőket, hársakat, juharokat láthatunk.Széchenyi Tisza-szabályozási emlékműve mellett nem hagyhatjuk szó nélkül munkatársai emlékműveit, azokét, akik nagy munkája megvalósításában segítségére voltak.

I. Andrássy Gyula emlékművét 1909-ben emelték, mely Sárkány István budapesti szobrászművész alkotása. Egy mesterségesen képzett kis halom tetején áll az Ármentesítő Társulat által építtetett mű. A szemcsés homokkőből emelt magas, háromoszlopos pilon (nagy teherbírású tömör oszlop) mintha három emberi kar Széchenyi, Vásárhelyi, Andrássy emlékét jelképezné. Ezek egy vörösréz gömböt a Földünket tartják. Azt az eszmei gondolatot fejezi ki, hogy a Földön élő ember a természet fölött áll, s tudásával, szorgalmával a vad elemeket is legyőzheti.
Vásárhelyi Pál emlékművét 1962-ben avatták fel, az Országos Vízügyi Hivatal emeltette. A szobor és a mellvéden levő dombormű Grantner Jenő, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A dombormű a szabályozási munkamozzanatokat ábrázolja. Vásárhelyi szobra alatt Vörösmarty Mihály sorai olvashatóak:
”Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja! Látom-e, zöld koszorús róna virányaidat? Eljön-e a délibáb tündérpalotáival ólomom Képeihez, szebbnek festeni a honi tért?
Óh, siket és vak a föld, de a nemzetem egykor idézné Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót.”

A műemlékek közül elsőként kell megemlíteni az Andrássy-kastélyt. A kastélyt id. Andrássy Gyula gróf 1880-1885 között építtette a francia gótika stílusában. Az építmény parkjával

együtt műemléki védelem alatt áll. Tervezője egyes vélemények szerint a német származású Meinig Artúr volt, mások Alpár Ignáccal hozzák kapcsolatba. Hagyományok szerint a kastélyt Erzsébet királyné tiszteletére a Loire menti kastélyok mintájára készítették. Különlegessége az épületnek, hogy a négy évszaknak megfelelően négy bejárata, a tizenkét hónapnak megfelelően tizenkét tornya, ötvenkét szobája (egy év ötvenkét hétből áll), és háromszázhatvanöt ablakszeme van. A kastély szépségét csodálatos környezete növeli. Északi oldalát a még most is pompás látványt nyújtó buxus-labirintus - más néven az angolpark - övezi, délen franciapark, keletről a Tisza, északon és nyugaton mintegy ötszáz hektáros parkerdő fogja körül. A kastélyban jelenleg apartmanok és vendégszobák vannak kialakítva, nagy termeiben rendezvényeket és konferenciákat tartanak. A kastély belsejében áttört, fafaragásos, háromkarú tölgyfa lépcsője. Az impozáns látvány a főlépcsőház „lovagterem” bordás hálóboltozata díszes kőágyon nyugszik, benne gót betűs latin feliratú kandalló található. A nehezen olvasható díszes feliraton a „ Fidelitate et fortitudine” (hűséggel és bátorsággal) szöveg olvasható. A nagyszalonban két látványosság is várja a látogatókat: egy díszes fafaragással borított
kandalló és Péli Tamás cigány festő teljes falfelületet beborító festménye, melyen az emberi küzdelmek gyötrelmeit, gyönyöreit és hiedelemvilágot festett meg lenyűgöző látványossággal. (A kép kilenc méter széles és négy méter magas.) A festő a képen megfestette édesapját, feleségét és önmagát is. A kastély 1918-tól 1944-ig majdnem üresen állt, 1944-ben román katonai kórház volt, 1945 közepétől a Belügyminisztérium osztrák gyerekeket üdültetett itt, 1948 nyarán görög antifasiszta szülők gyermekei részére rendeztek be itt otthont. 1950-től lett állami gondozott gyermekek otthona. Az utóbbi időkben Tiszadob nagyszerű kulturális hagyományt teremtett a „Zongora ünnepe keleten” komolyzenei fesztivállal, amelyen világhírű művészek lépnek fel. Ezt a rendezvényt a kastély keleti oldalán lévő kastélyparkban rendezik meg. Maga a kastély szállodaként működik.

A falu határában található az ókenézi vadászkastély, amely régen a Tisza jobb partján feküdt, majd a folyó szabályozásával került át a baloldalra. A kastélyról nem tudni pontosan mikor épült, későbarokk és klasszicista stílusjegyei alapján a XVIII. század végére, illetve a XIX. század elejére tehető. A századfordulón Andrássy Aladár tulajdona volt, utolsó birtokosa pedig Andrássy Géza volt.

A falu református temploma középkori alapokon nyugszik, legkorábbi ismert elődje a XIII. században már állt. A templom legutóbbi tatarozásakor a déli oldalon tizenharmadik századi tölcsérszerű ablakok kerültek elő. A XVI. században került a reformátusok használatába. 1768 után átépítették, majd 1827-ben bővítették. A templom köré a XVIII. században kerítőfal épült lőrésszerű nyílásokkal. A templombelsőt kazettás famennyezet fedi, melyet Pick Ede készített 1877-ben. A szószék rokokó stílusú és kőből készült. A templom tornyában ma is megvan az I. Rákóczi Györgytől kapott 125 kilogrammos kis harang, amelyet „Rákóczi harangjának” hívnak.

A római katolikus templom 1909-ben épült. A magyarok nagyasszonya tiszteletére Weckheim Leontin bárónő, Andrássy Aladár özvegye építtette.
Állandó kiállítás a község szülötte, Réthy Mátyás festőművész alkotósaiból a helytörténeti kiállítással egy épületben kapott helyet. 
Tubus magtárban és a Helytörténeti Múzeumban néprajzi kiállítás mutatja be az itt élő emberek elődeinek életét.

Az ásatások során bronzkori leletek és egy szarmata temető nyomai kerültek elő, a falu határában pedig a földvár és Csörsz árka maradványai találhatók.
A toronyszerű Tubus magtár Andrássy Sándor egykori fallal körülzárt majorjából maradt meg, a XVIII. század második felében épült. Ez egy 6x6 m-es alapterületű magtár, amely egy kocka lakú alépítményen áll és felfelé szűkülő falain háromszög alakú szellőzőnyílások vannak. A főpárkány alatt van a betároló nyílás, melyen keresztül feltöltötték a magtárat.

A község mai szerkezete helyenként még őrzi az Árpád-korig visszanyúló kétbeltelkes vonásokat: a sűrűn épült lakóházakat az ólas kertek gyűrűje vette körül valaha. A régi halászházak egy szobából, konyhából, kamrából álltak, a parasztházak két szoba egy konyha elrendezésben készültek, esetenként oldaltornáccal kiegészítve. Régen szabadkéményes megoldást alkalmaztak, onnan fűtötték az első szobában lévő búbos kemencét. Az épületekfaszerkezetűek voltak, az oszlopok közé sövényt fontak és sárral tapasztották be. A tetőket rendszerint náddal fedték.

Tiszadob külterületéhez tartozik a Nyugati-főcsatorna mellett elterülő falurész, a Reje tanya, valamint a ma üdülőtelepként működő, korábban lakott hely, a Bárányszeg. Reje tanya irányában található a római birodalom sáncrendszerének maradványa, a Csörsz árka. (A csörsz szláv szó, ördögöt jelent.) Ez egy mesterséges mélyedés. A népi hiedelem emberi erőt meghaladó ördögi munkának tartotta az árok ásását. Ezt az árokrendszert a honfoglalás idején határvonalként használták a magyarok és a szlávok között.

A tiszadobi árterületeket 1977-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A védetté nyilvánított 1000 hektárnyi terület Tiszadobtól északra, összefüggő egészet alkotva a folyó két oldalán terül el. A terület alapvetően sík, ebből csak a Halász-szigeti rész és az árvédő gátak emelkednek ki. Kiemelkedő értéket képviselnek az idők során máig megmaradt ártéri keményfa-ligetek. Matuzsálemi korú terebélyes tölgyek uralják a környező erdőket. Az erdők és a rétek nagyon gazdag növényvilágot foglalnak magukba. Az erdőállományt hatalmasra növő szürkésfekete nyárak gazdagítják. Kétségtelenül a Tölgyes öreg erdeje a legszebb, amely a természet ősi harmóniáját testesíti meg. Több évtizede ismert a Tölgyes-erdő gémtelepe. A közeli holtágak bőséges táplálékot kínálnak a nyolcvan - kilencven pár gém számára. A gémeken kívül rendkívül gazdag madárvilág várja az ide látogatókat. Több denevérfaj, vadmacska, nyest, vaddisznó is szívesen megtelepszik erre. A vaddisznóknak és egyéb hasonló vadállatoknak (őzek, rókák) az ártér és a környező mezőgazdasági területek tökéletesen megfelelnek élettérként. A hüllőfajok közül a sok helyről már kipusztult mocsári teknős előfordulása is jelentős. A holtág partjain több épített megfigyelő toronyból, vadászlesből figyelhetjük meg a szárazföldi és vízi állatok életét. A falut övező élő és holt Tisza halállománya igen gazdag, a leggyakrabban előforduló fajok a ponty, a dévérkeszeg és a csuka.

Tiszadob a természeti értékek gazdagsága mellett kultúrtörténeti nevezetességeiről is híres. A Halász-szigeten folyó régészeti feltárások bebizonyították, hogy a környék már Kr. e. 3000 előtt is lakott volt. 

 A táj a megye Tisza által határolt északi részén terül el; a jelenlegi Lónyai-főcsatorna és a Tisza között - Vencsellőtől egészen Tuzsérig.
A táj az észak-alföldi fiatal peremsüllyedékek egyike. Földrajzi határai északon a Tisza, keleten az Északkeleti-Nyírség magas futóhomokformái, délen és nyugaton a Középső-Nyírség löszös és futóhomokos területei. A térszín alapját adó pannontábla, s az erre rárakódó hordalékkúp fejlődése a pleisztocén végéig egységesen történik a Nyírséggel és a Bodrogközzel. A pleisztocén és a holocén határán a Rétköz lesüllyedt. Ezt követően kialakult sajátos formakincse, éghajlati jellemvonása, talajtakarója, növényzete.
A táj mai felszíni domborzatát a fiatalkori (óholocén) süllyedés és a folyóvíz felszínalakító tevékenysége hozta létre, és csak elenyésző volt a szél munkája. Ez egyben azt is jelenti, hogy a táj domborzata - kis formáit figyelembe véve - változatos képet nyújt.A felszín képe az újholocéntól egészen a Tisza-szabályozás és a belvíz-mentesítési munkálatokig nem sokat változott.
A vizek levezetésével elmúlt az ősi élet. Az 1890-ben ásott, a nyírségi Berkeszről kiinduló s a Rétköz peremén végighúzódó 44,7 km hosszú Lónyai-főcsatorna összegyűjti és Gávavencsellő alatt a Tiszába továbbítja a terület vizeit.

 Javasolt kirándulási útvonal:Rakamaz - Szabolcs - Balsa - Tiszabercel - Paszab - Ibrány - Nagyhalász - Dombrád - Tiszakanyár - Demecser - Nyírbogdány

 Szabolcs település Szabolcs megye névadója. A X-XI. században az I. István-kori várispánság központja volt. Látnivalói közül közül kiemelkedik a X. században épült földvár, mely Közép-Európa egyik legimpozánsabb ilyen jellegű építménye. Az Árpád-korban országgyűlések színhelye a vár. Református templomát valószínűleg Szent István alapította.
A volt Mudrány-kúria késő barokk épülete ma kiállítóhely.
A kirándulás kiindulópontjául célszerű Rakamazt választani, mert így felfűzhető azoknak a látnivalóknak a sora, amelyek a Rétköz területén találhatók. Tiszabercelen született Bessenyei György 1747-ben, a magyar felvilágosodás írója, költője, majd később Mária Terézia testőre. A Bessenyei-kúria ma emlékház.
A megye jeles ipartörténeti emlékei közé tartozik a szivattyútelep, amelynek építését a Tisza szabályozása tette szükségessé. Paszab látnivalói közül kiemelkedik a XVII. században barokk stílusban épült református templom. Nevezetessége még a településnek a szövőház.
Ibrány román eredetű, de gótikus stílusban átépített református temploma az 1200-as évekből való. A múlt és a jelen emlékeinek megőrzésére a városban két kiállítóhely is található. Az Ibrányi Galéria a városi könyvtárban, míg a helytörténeti gyűjtemény önálló épületben van.
Nagyhalász település neve írott forrásokban a XIII. század közepén tűnt fel, így a megye egyik legrégebbi települése. Műemlék jellegű épületei közül a barokk református templom és a felújításra váró Csuha-Kállay kúria érdemel említést.Dombrád nem rendelkezik jelentős műemlékkel, de idegenforgalmi vonzereje miatt érdemes felkeresni. A rétköz kisvasút egyik végállomása és ennek eredményeként nyitották meg a Vasúti Múzeumot. Helytörténeti kiállítással és képtárral is rendelkezik a település. A Tisza-part jelentős üdülőparadicsom és a Tisza-túrák bázisállomása.
Demecser gótikus eredetű református templomát a XVI. században bővítették. 1840 körül épült a volt Elek-kúria. Nyírbogdány a XVI. században Szabolcs megye legjelentősebb települése volt. Ma mindössze késő-barokk református temploma érdemel említést. 

 A Nyírség az alföldi tájak közül - a felszíni formák sokféleségéből következően- az egyik legváltozatosabb és legszebb területe a Tiszántúlnak.

A homokvidéket az észak-déli irányú folyó völgy maradványok (pl. Nyíregyháza határában az Ős-Tapoly és az Ős-Ondova feltöltődő völgyrészletei) teszik változatossá. Az ősfolyók elhagyott völgyében kisebb nagyobb tavak keletkeztek, de nagyon sok a szél által mélyített deflációs eredetű tó is.

 Javasolt kirándulási útvonal: Nyíregyháza- Nagykálló - Kállósemjén -Máriapócs- Nyírbátor- Bátorliget

 Nagykálló a homokos Nyírségnek (hajdan, a Tisza folyó múlt századbeli szabályozását megelőzően, mocsaras, erdős vidék, amelynek jellegzetes fája a nyírfa volt) a nagymúltú városa.
A volt Megyeháza, homlokzatán a három törtvonalú oromzattal lezárt, emeletes barokk épület, jelenleg elmegyógyintézet.
A (Kossuth Lajos utcai) római katolikus templom középkori alapokon a XVIII. században épült, barokk stílusú. Korabeli a berendezése is. A (Szabadság téri) református templomot középkori gótikus épületéből a XVIII. század első felében alakították át. Különálló, ugyancsak középkori eredetű tornya, mai alakjában a XVIII. század végének copf stílusát mutatja, egyike legszebb alföldi tornyainknak.
A vallásos zsidóság zarándokhelye Taub Eizik rabbi síremléke. Külön kell említeni Nagykállónak a maga nemében egyedülálló nevezetességéről, az Ínségdombról. Az Ínségdomb Nagykálló keleti határában emelt 12 méter magas halom. Nagykálló hagyománytisztelő lakossága által felújított Ínségdomb mint a város és a környező síkság fölött őrködő magányos, mesterséges képződmény: kuriózum. Olyan helyi nevezetesség, amely létezése puszta tényével is emlékezteti látogatóit a régmúlt időkre.
Fontos kirándulóhelye a városnak Harangod. Nagykálló e külterületi lakott helye ősrégi település. Természetes bája, a táj árnyékot adó erdeje, horgászásra, csónakázásra is alkalmas tava, a szabadban tölthető kellemes program vonzerő lehet a pihenésre és nyugalomra vágyó turisták számára. Akik a kirándulóhelyet felkeresik, gyönyörködhetnek az iskolát teremtő neves magyar építész, Makovecz Imre tervezőcsoportjához tartozó Ekler Dezső alapján felállított tánccsűrben.
Máriapócs a pápalátogatás után városi rangot kapott. Legrégebbi műemléke a római katolikus templom, amely a látszat ellenére gótikus. Legfőbb nevezetessége viszont a városnak a görög katolikus bazilika amelyben a „Könnyező Mária” kegykép másolata található. A bazilika helyén egykor állt fatemplomban az eredeti kegykép először 1696-ban könnyezett. A bazilika 1732-ben épült. Turisztikai szempontból is fontos a bazilika külső déli falán elhelyezett harangjáték.A város további nevezetessége a „Rabócsi Ring” mely regionális és országos autocross versenyeknek ad otthont.A város termálvízzel is rendelkezik, amelyhez gyógy idegenforgalmi fejlesztések kapcsolód-hatnak.
Nyírbátor, ez az ősi, a 700 évén is túl járó település, a Nyírség déli részének központja. A 14 000 lakosú város gazdag történelmi hagyományokkal építi jelenét és jövőjét. Virágzása a Báthori-családhoz kötődik, amely birtokai központjául választja. A sárkánycímeres Báthoriak alatt - akik között országos méltóságok, erdélyi fejedelmek, győztes hadvezérek, sőt európai konstellációkban gondolkodó lengyel király is volt - a település évszázadokon át virágzó város, igazgatási, gazdasági és kereskedelmi központ volt, híd Erdély, a Kárpátalja és Lengyelország felé. A virágzó időszakot megpróbáltatásokkal terhes korszak, a török háborúk, rendi szabadságküzdelmek kora követi. Nyírbátor történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak - Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak - írták. Az 1872-es közigazgatási átszervezés során Nyírbátor elveszti hat évszázadon át viselt városi rangját, s mint járási székhely folytatja természetes vonzáskörzetében a gazdasági és kultúrális kisugárzását. E központi szerepe, tiszteletre méltó múltja és szorgos munkán alapuló fejlődése hozzásegítette, hogy 1973-ban újra megkapja a városi rangot.
A XV. század második felében Báthori István - az 1479-es kenyérmezei csata törökverő hőse - emelteti Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. 1484 és 1511 között épült, egyhajós, csúcsíves ablakú. A szédítően magas belső teret lebegő hálóboltozat zárja le. A reneszánsz ajtók, a firenzei hatásokat idéző faragott stallumok a hazai reneszánsz örökség féltve őrzött darabjai. A templom mellett magasodik az 1640 körül épült fazsindely héjazatú harangláb - az erdélyi egyházi-népi építészeti alkotások testvére-, benne a Bethlenek által öntetett haranggal.
A másik jelentős műemlék, az egykori ferencesek hagyományait folytató katolikus templom 1492-ben már a város hitéletét szolgálta, ekkor temették ide a templomalapító vajdát. A XVI. század végén súlyosan megsérült, csak a XVIII. században visszatérő minoriták állítják helyre, megadva ma ismert gótikus-barokk formáját. A templom oltárai a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai. A katolikus templomhoz simuló barokk kolostorépületben kapott helyet a Báthori István Múzeum.
Állandó kiállítása ”Nyírbátor évszázadai” címmel bemutatja a város történetét a középkortól a XIX-XX. század fordulójáig. Műkincsei közül a legjelesebbek: az 1511-ből származó stallum.
Nyírbátor gazdag történelmi múltja, kulturális öröksége arra kötelezi a ma itt élőket, hogy azt ápolják, továbbfejlesszék. 1967 nyarán csendült fel először a református templom ősi falai között Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa, hogy megalapozza a Nyírbátori Zenei Napok immár több mint három évtizedes hagyományát. Igen szép környezetben fekvő termálvízű strandfürdő nyújt felüdülést az itt lakóknak és az idelátogatóknak.
Bátorliget fő látnivalója a 53 ha kiterjedésű ősláp 1950 óta áll védettség alatt. Az ősi növény- és állatfajok a különleges klímának köszönhetik fennmaradásukat.
A dombok között elterülő lápot erdők veszik körül, amelyek védelmet nyújtanak a meleg légáramlatok elől.A lápnak rendkívül gazdag növényvilága van. Erdői részben ezüsthársas tölgyesek, részbenkevert kőris-szil-tölgy ligeterdők. A tölgyesek szélén az ősi homoki erdők fajai keverednek hegyvidéki fajokkal. A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány jellemző növényfajt: fehérzászpa (Veratrum album), szibériai nőszirom (Iris sibirica), mocsári angyalgyökér (Angelica palustris), zergeboglár (Trollius europaeus), háromlevelű vidrafű (Menyanthes trifoliata), turbánliliom (Lilium martagon). Állatvilágát olyan ritka fajok teszik különlegessé, mint az elevenszülő gyík, a szalakóta, a fekete gólya, a fekete harkály. A lápot csak idegenvezető kíséretében lehet megtekinteni. Kiállítás is várja a látogatókat, amely a láp kialakulását és jellemző növénytársulásait mutatja be.

 SZATMÁRI-SÍKSÁG

 A Szatmári-síkság sok rokon vonást mutat a Beregi-síksággal. E táj nyugaton a Nyírséggel érintkezik, északon a Tiszáig terjed, míg keleten és délen átnyúlik Románia területére. Felszínét 10-12 m vastag holocén képződmények fedik, pleisztocén rétegek csak a Nyírség közelében bukkannak elő. A Szatmári-síkság legmagasabb és legalacsonyabb pontja között még 15 métert sem tesz ki a magasságkülönbség. A területen három DK-ről ÉNy-nak tartó lapos hátat lehet megfigyelni. A legnyugatibb, a Szamos-meder két partját követő mintegy 4 km széles - a környezetétől 1-3,5 méter magasra kiemelkedő - hát a Szamoshát. Egy másik laposabb hát Császló és Jánkmajtis vonalában alakult ki, míg a harmadik (nagyobbik része) már az országhatáron kívül fekszik. A síkság nyugati részében a Szamos-meder feltöltődött partja és a Nyírség által övezett sekély medencében alakult ki az Ecsedi-láp hatalmas mocsárvilága.
A Szatmárnak nevezett terület a Nyírségtől Máramarosig igen sok néprajzi kistájat foglal magába; a Szamosköz, a Túrhát, az Ecsedi-láp, az Erdőhát, a Tiszahát, a Kővár-vidék, a Palágyság, az Avasság mind egymástól többé-kevésbé eltérő területet jelöl. Valamiben mégis összetartoznak: lakóik nyíltszívűségében, tiszta, a mai magyar irodalmi nyelvnek is alapul szolgáló beszédükben, a hagyományok szeretetében.

 Javasolt kirándulási útvonalak: 
1. Mátészalka - Kocsord - Ököritófülpös - Porcsalma - Tyukod - Csenger - Csengersima - Jánkmajtis - Fehérgyarmat

2. Fehérgyarmat - Nagyszekeres - Kisszekeres - Vámosoroszi - Fülesd - Kölcse - Sonkád - Tiszabecs - Milota - Tiszacsécse - Túristvándi - Szatmárcseke - Nagyar - Kisar

 Mátészalka egyetlen műemlék jellegű épülete a református templom. Fontos viszont idegenforgalmi szempontból a Szatmári Múzeum, amely Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi és hintógyűjteményének bemutatóhelye. Említést érdemelnek a múzeum néprajzi tárgyai is.
Kocsord nevezetességei közül először a Kraszna hídnál található székely hadosztály emlékművével találkozik a látogató. A település központjában található a műemlék jellegű unitárius templom. A megye legkanyargósabb főutcájával rendelkező falu végén található a Tisza-kastély, melynek igazi látnivalója a 7 hektáros kastélypark.
Ököritófülpös neve az 1910-ben bekövetkezett tűzvész során vált ismertté. A 300 fiatal emlékét a református templom kertjében felállított emlékoszlop őrzi.
Porcsalma faluközpontjában emelkedik a XV. századi gótikus stílusban épült református templom, amit később kétszer is átépítettek. Oldalbejárata mellett látható Kiss Áron püspök szobra.
Tyukod egyetlen műemlék jellegű épülete a késő barokk református templom a XVIII. századból.
Csenger leghíresebb műemléke a XIV. században épült gótikus református templom. Az Alföld középkori monumentális építészetének egyetlen ilyen emléke. A templombelsőben nagyon szép festett famennyezetet találunk. A római katolikus temploma a XIX. század elején épült klasszicista stílusban. A városban műemlék jellegű épület még a volt Szuhányi-kúria és a fatornácos népi lakóház.
Csengersima református templomát a XVIII. században építették újjá. A templombelsőt 56 népies barokk stílusban festett mennyezeti fatábla díszíti.
Jánkmajtis római katolikus temploma a XV. században épült gótikus stílusú műemlék. Görög katolikus temploma késő klasszicista stílusban 1855-ben épült.
Fehérgyarmat egyetlen műemlék épülete a XV. században épült négy fiatornyos református templom. A római katolikus templom 1816-ban épült barokk stílusban. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet állandó kiállítása a természetvédelmi terület állat- és növényvilágát mutatja be.
Nagyszekeres látnivalója a Gőgő és Szenke patak mesterséges szigetén épült gótikus erődtemplom. Fa harangtornya négy fiatornyos és a XVIII. században épült.
Kisszekeres református temploma a XV. században épült gótikus stílusban. Az epitáfium tanúsága szerint a templom a rozsályi Kunok temetkezési helye volt.
Kölcse XV. századi műemlék református temploma a megyében - Nyírbátoron kívül - az egyedüli egyterű gótikus falusi templom. A régi iskolában tájház található, mely a település néprajzi értékeit őrzi.
Sonkád XV. században épült gótikus stílusú református temploma „Európa-Nostra” díjas.
Tiszabecs a Tisza-túrák kiinduló állomása, gyönyörű természeti környezetben kialakított Tiszai strandja és kempingje várja a turistákat.
Milota „dióország fővárosa”, hiszen a milotai dió tette nevét országosan ismertté. Műemlék jellegű épülete a XVIII. században épült református temploma.
Tiszacsécse református temploma 1820-25 között épült favázas műemlék jellegű épület. Mellette emelkedik a négy fiatornyos tűhegyes sisakban végződő műemlék fa harangtorony. A XVIII. század utolsó harmadában épült taposott szalmával fedett pici szegényparaszti lakóház ad otthont a Móricz Zsigmond Emlékháznak. Az emlékház udvarán található Varga Imre alkotása, Móricz egész alakos bronzszobra.
Túristvándi legismertebb műemléke a XVIII. század végén épült vízimalom. Református temploma a XV. században épült gótikus stílusban. Móricz emléktáblája a Pallagi-féle lakáson található.
Szatmárcseke látnivalói közül kiemelkedik a „csónakos” fejfás református temető Kölcsey Ferenc síremlékével. A Művelődési ház udvarán található Kölcsey ülő bronzszobra és eredeti síremléke. A szegényparaszti taposott szalmatetős lakóház a tájház szerepét tölti be, a népi eszközök bemutatóhelye.
Nagyar „Petőfi fája” ma már csak emlék a falu határában. A három kastélyból, mely a településen található, kettő nagyon romos állapotban van. A Luby-kastélyt jelenleg a Zichy Galéria használja. Kisar műemlék református temploma gótikus eredetű, de az átépítések alkalmával középkori jellegét elvesztette.

 BEREGI TISZAHÁT

A mai magyarországi Beregen a történeti Bereg vármegye Tisza melletti területeit értjük, mely Beregi Tiszahát néven ismert. Változatos fejlődéstörténeti múltjának eredményeképpen felszínét túlnyomóan holocén kori képződmények borítják. A Szatmár-Beregi-síkság és a Nyírség fejlődéstörténetében nagyon sok a közös vonás. Ez azért van, mert ez a terület is része volt annak a hatalmas hordalékkúpnak, amelyet az Északkeleti-Kárpátokból és az Erdély felől lefutó folyók építettek fel. 

Javasolt kirándulási útvonal: Vásárosnamény - Tiszaszalka - Tiszaadony - Tiszakerecseny - Mátyus - Lónya - Vámosa-tya - Beregdaróc - Csaroda - Tákos - Tarpa - Tivadar - Jánd - Gergelyiugornya

 Kirándulásunk kiindulópontja Vásárosnamény.

Vásárosnaménynak csak a gergelyiugornyai része található a Beregben, de a látványosan fejlődő város a terület vonzáskörzeti központja. Városi rangját 1979-ben kapta. Történelmi múltja jelentős, amit elsősorban a Lónyay családnak köszönhet. A család legismertebb tagja Lónyay Anna volt, akinek a nevéhez fűződik a naményi vár kiépítése. A várkastélyt 1674-ben rombolták le. A város a Tisza bal partján a szabolcsi oldalon fekszik és csak Gergelyiugornya hozzácsatolásával lett „kétpartos” település. A beregi terület a Rákóczi-hídon keresztül tartja a legfontosabb kapcsolatot az ország többi részével. Műemlékei közül a volt Tomcsányi-kastély emelhető ki. A barokk stílusban emelt épület a XVII. század első harmadában a Lónyay-család részére épült. 1728-ban bővítették és 1810 óta jelenlegi formájában áll.
 A református templom a város központjában található. A jelenlegi templom az 1937-ben lebontott XV. századi gótikus templom helyén épült. A régi templomból megmaradt egy gótikus zárókő és Lónyay Zsuzsanna epitáfiuma 1620-ból. Romantikus stílusban épült a XIX. század első felében az Eötvös-kúria, amely ma iskolamúzeum. A Beregi Múzeum egyedülálló gyűjteménye a vaskályha és öntöttvas-gyűjtemény, amelyek elsősorban a kárpátaljai kis vaskohókból kerültek ki. A beregi táj legteljesebb hímzés és szőttes-gyűjteménye és népi használati tárgyainak bemutatása szintén itt található. Festett húsvéti tojásból több mint 10 000 db-ot őriznek itt. A művelődési központjában évente kerül megrendezésre a fafaragó tábor. Csodálatos a város házasságkötő terme, amelyet fafaragások tesznek érdekessé. A város idegenforgalmi vonzerejét növeli az évente megrendezésre kerülő „Bereg EXPO”, melynek a régi magtár ad otthont. 
A város - mint vonzáskörzeti központ - kereskedelmi-, közigazgatási-, egészségügyi szerepköre mellett jelentős ipari üzemekkel rendelkezik, és ad munkalehetőséget a beregi embereknek.
Szállodái, fogadói és Gergelyiugornya ifjúsági szálláshelyei biztosítják a turisták részére, hogy a város legyen a beregi táj megismerésére vállalkozó hazai és külföldi turisták számára szervezett turistautak kiindulópontja.
Vásárosnaményból Tiszaszalkán, Tiszaviden, Tiszaadonyon, Tiszakerecsenyen, Mátyuson keresztül jutunk el Lónyára. Utunk a Bockereki erdő mellett halad el. Tiszaszalkán érdemes egy pillantást vetni a központban található L-alakú, különösen szép tornácos házra. Lónya református temploma román stílusú, a XIII. században épült. A XIV. században átépítették, majd a XVIII. században készült festett famennyezete. A templom berendezése népi barokk és 1776-ban Asztalos Lándor Ferenc készítette. Különösen a szószék koronája figyelemre méltó. Református fa harangtornya 1791-ben készült. A temetőben a Lónyay-család sírkápolnája található, amely neogótikus stílusban a XIX. század második felében épült. A falu határában lévő erdő számtalan állatritkasággal büszkélkedhet. Különlegességei közül a magyar gyík, a keresztes vipera, a nyestkutya, a kék kárpáti csiga említhető. A település határában egy mesterséges tó félszigetén található fogadó/vadászkastély/.
 Lónyáról - a határt követve - jutunk el Barabásra. A falu esztergált faoszlopos tornácaiból mára egy maradt meg. Református templomának volt a megye legszebb gótikus Mária képes harangja. Jelenleg a debreceni egyházmegyei gyűjteményben található. Barabás határában emelkedik a Barabási-hegy (Mezőkaszonyi Tipet), amelynek a gerincén halad az országhatár. Valaha mindkét ország területén jelentős volt a szőlőtermesztés. A vulkanikus eredetű hegy elsősorban riodacitból épül fel. Délnek haladva jutunk el Vámosatyára. A falu látnivalói közül kiemelkedik a fa harangtorony és templom. A harangtorony helyben készült, mert a falu valaha ácsfalu volt. A torony a felső-tiszai fa harangtornyok között a második legmagasabb. A református templom gótikus stílusban a XIII. és XIV. században készült. Szentélyében pasztofórium található és a gótikus belsőben ornamentális festés található a XVII. századból. A fedélszék kivételes értékű ácsmunka.
A település várának romjait a szomszédos település Gelénes felé eső oldalon a határban találjuk. A Büdi vár romjai feltárás hiányában nem nyújtanak igazi látványosságot.
Vámosatyáról kelet felé haladva jutunk el Beregdarócra. A település neve „daróc” a vadfogó szóból származik. 1332-35 között mint egyházas hely szerepel a pápai tizedjegyzékben. A ma is álló református templom elődje Árpádkori volt, amit 1465-ben átépítettek. A templomot gazdag kőfaragványok mérműves ablakok, szemöldökgyámos és pálcatagozatos kapuk jellemzik.
Görögkatolikus temploma 1877-ben készült. A településen fogadó és szövőház is működik. A határban halastó található, de külön engedéllyel megtekinthető a Báb-tava, ami Európa legdélibb dagadólápja. Védett növény- és állatvilága élményt nyújt a látogatóknak.
Beregdarócról Beregsurányon át jutunk el Csarodára. Csaroda református temploma román stílusban a XIII. században épült. A szentély bordás boltozata a XIV. század végi. A templom külső homlokzatán és a templombelsőben található népi falfestékek 1642-ből származnak. A hajó alakos /mosolygós szentek/ falfestése a XIII. század második felében készült. A borsodi típusú deszkamennyezetet és a szép csigás szószékkoronát, festett padokat 1777-ben kapja a templom. A református fa harangláb a XVIII. században készült, mivel a templom tornya nem bírta el a harangot. A református templom a fa harangláb védett műemléki környezetében több népi építészeti hagyományokat magán viselő lakóházat találunk. Ezek egyikében lett kialakítva a tájház. A templom közelében a Csaronda partja kínál kellemes pihenési lehetőséget. Csarodáról csak pár kilométer Tákos. A falu valamikor a Dél-Bereg ősi tölgyerdeiben megbúvó kis írtványfalu volt.
Tákos temploma és fa haranglába népi építészetünk gyöngyszeme. A templomot 1766-ban építették és 1784-ben bővítették. Falai „patics” falak, amelyek a gyakori árvizek miatt készültek vesszőfonatból, tapasztással. A kazettás, virágmintás festett famennyezetét Asztalos Lándor Ferenc készítette. A fa harangtornyot az 1757-ben épült torony mintájára 1986-ban újraépítették. A falu híres volt „tőkés kapuiról”, azonban mára csak Sóstón és Szentendrén látunk hasonlókat. A beregi hímzés egyik központjának is tekinthető Tákos, hiszen innen származnak a „tákosi kiskacsás”, a „tákosi tulipán” vagy a „szarvasos” minták.
 Tákosról Hetefehércsén keresztül haladunk Tarpára. Fehércse református temploma késő barokk stílusban épült 1802-ben. Hete református temploma szintén késő barokk és ugyancsak 1802-ben épült.
Tarpa a beregi terület legjelentősebb települése volt. Templomának tornya 45 és fél méteres magasságával a környék legmagasabb tornya 1798-ban készült, mert az eredeti 4 fiatornyos sisak leégett. A templom gótikus stílusban a XV. században készült. Különös figyelmet érdemel az eredeti, XV. századi egyetlen, hatalmas tölgyfából bárdolt bejárati ajtó. A templom impozáns belső terében legértékesebbek a gótikus freskók. A falu másik műemléke a szárazmalom. A 13 méter átmérőjű, fából készült fogaskerék, melyet lóval mozgattak, hatalmas zsindelyes tető alatt található. A fogaskerék a malomház orsóját forgatta, amely mozgásba hozta az őrlőkövet.  A tájház 1976-ban nyílt meg, és bemutatja a község néprajzi tárgyait a helyi kismesterségek hagyományait és a történelmi múltat.
A faluban néhány népi klasszicista ház is védettséget élvez, és érdemes a megtekintésre. Esze Tamás szobra Német Mihály alkotása, a falu központjában található. A falu a beregi keresztszemes hímzés egyik központjának számít. Mintái közül említést érdemel a „tarpai tulipános” és a „tarpai szegfűs”.
Híres a tarpai szilvapálinka, amelyet ma már helyben palackoznak, és hamarosan turisztikai látványosság lesz a biofarm, amelyen már ma is megtalálhatók a magyar szürke marha, a racka juh, a mangalica malac szép példányai. A falu határában lévő tarpai Nagy-hegy a kárpáti vulkanizmus egy néma tanúja, amelyet a ’70-es árvíz idején jelentősen kibányásztak. Ma a megmaradt területen szőlőművelés folyik.
Tarpától délnek haladva mindössze 4 kilométerre található Tivadar. Református temploma barokk stílusban a XVIII. században épült. Berendezése copf stílusú, és szintén a XVIII. század végén készült. A település lassan üdülőfaluvá válik, hiszen kempingje, fogadója és számos falusi turizmus szállásadója várja az üdülni vágyó vendégeket. A Tisza partja kellemes fövenyével a strandolni vágyók ezreit vonzza.
Tivadarról Gulácson keresztül jutunk el Jándra. A Tisza mederváltozásai miatt az utóbbi 15 évben nagyon jelentős homokföveny alakult ki, amely egyre több turistát vonz. Jándtól mindössze pár kilométer Gergelyiugornya.